A Jászok előadás jelenetei
Első felvonás
Nyitány
A múlt végtelen útján érkezünk, hogy ránk vetüljön a Fény.
Utolsó áldozat
A jászok valamikori őshazájában, az uralkodó nemzet brutális emberáldozati szertartása zajlik, melyet a jászok, mert hitükkel ellenkezik – ők egy humanista, természeti istent, a Vizeknek Urát imádják – megtagadnak, és új hazát keresnek maguknak.
Tavaszünnep
A Kaukázus égbetörő hegyei között a lányok a Vizek Urához járulnak, hogy termékenységet és gyermekáldást kérjenek maguknak. Az ünnepet, a mongol hordák betörêse zavarja meg. A jászok vesztesége, veresége, szinte végzetes, vándorlásuk a Bölcsek vezetésével napnyugta felé tovább folytatódik.
Királyok csatája
A jászok szövetségben a besenyőkkel és a kunokkal együtt vívják élet-halál harcukat az oroszok hadaival.
Búcsúzó
Bizánci követek érkeznek a követeléssel, hogy a törökök elleni háborúban védjék meg a várost, a jász férfiak. Anyák siratják a fiakat, lányok a kedveseket.
“Elment az én rózsám,
Itt hagyott engemet.
Elvitte magával,
Minden víg kedvemet.”
Bizánci keresztelő
A birodalom fennhatósága alá tartozó, és érdekkörében élő népek többségét megérintette a keresztény vallás, így történt ez a jászok esetében is. Akik közülük a kereszt alá hajtották fejüket, azzal a hittel tették hogy:
“Nem Krisztust keresztelték meg vízzel, hanem ő áldotta meg a vizeket!”
Szép piros hajnal
A hajnali pirkadat talán nem csak egy új napnak, hanem a férfiak visszatérésének a reményét is hozza.
“Új esztendő, jöjj el, áldj még szép napokkal!
Régi-új királyunk, vezess, hatalommal!”
Második felvonás
Itthoni hazában
Szent István, fiához írott Intelmei nem csak Imre herceg, hanem a későbbi magyar királyok számára is hitbéli, erkölcsi és morális mintaként szolgáltak.Talán ezen Intelmek tanításai is vezérelhették a szándékot a jászok befogadására és római hitre térítésére.
Daban horz!
Jó napot! Köszönthették egymást a jászok saját anyanyelvükön, egy 1422-ből származó oklevél, hátoldalán szereplő ” Jász szójegyzék” tanúsága szerint. Az elsősorban a földműveléshez, az étkezéshez kapcsolódó szavak játékában újra és újra visszatér a bizakodás:
“Bagani na! Enyém a sör!”
Pásztorünnep
A jászok pásztorhagyományainak emlékeként állnak szerte a Jászságban Szent Vendelnek, a pásztorok védőszentjének a szobrai. Az állatokhoz fűződő különleges kapcsolatok, a ritkán látott asszonyokra való várakozások, az összetűzések, ugyanúgy a mindennapjaikhoz tartoztak.
A megváltás verbunkja
A képzelet schönbrunni kastélyában rendezett bálján hirdetik ki Mária Teréziának a jászok önmegváltásáról rendelkező diplomáját. (Redemptio) Az estély csillogásában együtt szólal meg a verbunk és a menüett.
Temetés
Az Anya, látva népének teljes beolvadását, az ősi hagyományok megállíthatatlan porladását, búcsúzik az élettől. A megszólaló Requiem, azonban nem csak az Anyát, hanem a mindenkori jász hősöket és névteleneket is siratja.
Hét mondat
A jász ősöktől örökölt életfilozófia szerint a család hét generáció egysége, hiszen:
“Akár bűnös akár hős,
Hét nemzedék egy egész.”
Kézfogó
A Fiú és a Lány annyi megpróltatás után egybekelnek, hogy aztán a közös örömben együtt kiáltsuk mindannyiunkra a mágikus termékenységet kívánó varázsszöveget:
“Szaporodjatok mint a …”
Az egész darabot egy ballada szövi át, amelynek szövegei reflektálnak a jelenetekre, a fiatalok szemszögéből.
Hét mondat
Nagy tudás, mit rád hagyok:
Kővel, fával egy vagyok,
Nekem fáj, mi bennük sajog.
Értem, mit a víz beszél,
Hallom, miről szól a szél,
Vagy a tündér merre lépdel,
Egy vagyok hét nemzedékkel.
Vagyok fiam és apám,
Nagyapám és unokám,
Dédnagyapám, dédunokám.
Akár bűnös, akár hős,
Együtt utód és az ős.
Hat nemzedék fenn ragyog,
A hetedik én vagyok.
Vagyok lányom és anyám,
Nagyanyám és unokám,
Dédanyám és dédunokám.
Bármit tettek, én tettem,
Sosem leszek egyetlen.
Hatan látják, merre mész,
Hét nemzedék egy egész.
Kiss Judit Ágnes
